Miután az Alkotmánybíróság elutasította a Transparency panaszát a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésével kapcsolatban.
A testület két különvéleménnyel utasította el a Transparency International Magyarország civil szervezet panaszát. A határozat szerint nincs gond azzal, hogy nem lehet bírósághoz fordulni a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) megállapításaival szemben, mert az SZH nem hatóság.
Elkészült „vizsgálati jelentésével” a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és megállapította, hogy „Magyarországra káros tevékenységet végez” a korrupcióellenes civil szervezet, a Transparency International Magyarország. Mindezt 33 oldalon keresztül, a következtetéseit alátámasztó tények nélkül.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint állami adathalászatot próbál kialakítani a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
A hivatal a héten a Transparency International és az Átlátszó ellen indított vizsgálatot.
Jogkörei alig vannak, a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelenleg csupán arra alkalmas, hogy <strong>kellemetlenkedjen</strong> és muníciót adjon a propagandának. A kormány egy független oknyomozó műhely és egy korrupcióellenes szervezet vegzálásával próbálja demonstrálni cselekvőképességét, valójában azonban egészen mást mutat meg.
Vizsgálatot indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszó oknyomozó portál és a Transparency International Magyarország ellen, mert a hivatal szerint külföldről is finanszírozott szervezetként a „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytatnak. A Lánczi-féle hivatalnak nyomozati és szankciós jogköre nincs, csak vizsgálódhat. Ehhez viszont adatokat kérhet be – rengeteg adatot.
Biliket, vécékeféket, gyermekkádakat, pelenkaszemeteseket is akartak vásárolni a Hunguest Hotels Zrt. szállodaláncához tartozó egységek a Kisfaludy-program támogatásaiból, de pont erre nem kaptak forrást. Ilyen olcsó tételek ugyanis nem voltak elszámolhatók.
Sorozatban másodszor lett Magyarország az EU legkorruptabb országa, lassan a régiónk többi EU-tagjától is leszakadunk. A kormány intézkedései nagyrészt csak az unió felé mutatott látszatról szólnak, az EU kérései túl későn jöttek és túl keveset jelentenek – áll a Transparency Magyarország most bemutatott jelentésében.
Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindezzel folytatódik “a jogállamot semmibe vevő mélyrepülés”.
Nagy Gergely Miklós az ellenzéki összefogás kampányfinanszírozási gyakorlatának hátterét tárta fel.
Közben az erősen túlméretezett lélegeztetőgép-beszerzés részletei továbbra sem ismertek.